A Bund der Landwirte és a Deutsche christlichsoziale Volkspartei az 1918–1938-as években. Adalék a politikai aktivizmus történetéhez az első Csehszlovák Köztársaságban

Abstract

Rövid fennállása alatt Csehszlovákiát a háborúk közötti időszakban egy sor szokásos politikai párt jellemezte, amelyek között nemcsak jobboldali, középső és baloldali pártok, hanem nemzeti alapon felállított politikai platformok is szerepeltek. A Bund der Landwirte (BdL) volt a legerősebb polgári párt, amely a Csehszlovákiában élő németek érdekeit védte az Első Csehszlovák Köztársaság teljes fennállása alatt. A BdL a német aktivizmus vezető promótere volt. Körülbelül két és fél évvel a háború után nyilvánvalóvá vált, hogy az együttműködés jobb, mint a csehszlovák kormány elleni ellenzéki politika folytatása, legalábbis a gazdasági téren. A Deutsche christlichsoziale Volkspartei (DCV) képviselői párbeszédet folytattak a csehszlovák politikusokkal is, de a párt kormánytól való távozása fokozatos radikalizálódást eredményezett. A Sudetendeutsche Partei (SdP) felállítása és dominanciája az 1935-ös választások során mindkét aktivista párt bukását jelentette.

Během své krátké existence bylo Československo v meziválečném období charakterizováno řadou standardních politických stran, a to nejen pravicových, středových a levicových, ale také politických platforem založených na národní základně. Bund der Landwirte (BdL) byla nejsilnější občanskou stranou hájící zájmy Němců v Československu po celou dobu existence první Československé republiky. BdL byla předním propagátorem německého aktivismu. Asi dva a půl roku po válce vyšlo najevo, že spolupráce je lepší než provádění opoziční politiky proti československé vládě, alespoň v ekonomické oblasti. Zástupci Deutsche christlichsoziale Volkspartei (DCV) také vedli dialog s československými politiky, ale odchod strany z vlády vedl k její postupné radikalizaci. Vznik a dominance Sudetendeutsche Partei (SdP) ve volbách v roce 1935 znamenaly pád obou aktivistických stran.